Urtikaria (csalánkiütés) – allergiás vagy nem allergiás bőrkiütés erős viszketéssel „támogatás” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Urtikaria (csalánkiütés) – allergiás vagy nem allergiás bőrkiütés erős viszketéssel

Az urtikaria, köznyelven csalánkiütés, olyan bőrbetegség, amelynél hirtelen erősen viszkető csalánfoltok és részben mélyebb bőrdudorok jelennek meg. A megjelenés gyakran a csalánnal való bőrérintkezésre emlékeztet.

Az urtikariát kiválthatja allergiás reakció , nagyon gyakran azonban nem allergiás mechanizmusok állnak a háttérben. A csalánkiütés tehát nem jelent automatikusan allergiát.

Tipikus tünetek

Jellemzőek:

• hirtelen megjelenő csalánfoltok

• erős viszketés

• vörös vagy bőrszínű kiemelkedések

• különböző méretű bőrelváltozások

• az egyes csalánfoltok összefolyása nagyobb felületekké

• az érintett testrészek gyors változása

• az egyes csalánfoltok teljes eltűnése általában 24 órán belül

Jellemző, hogy egy csalánfolt eltűnik az egyik helyen, és ezzel egy időben egy másik testrészen újból megjelenhet.

Hogyan keletkeznek a csalánfoltok?

Fontos szerepet játszanak a hízósejtek a bőrben. Ha ezek aktiválódnak, többek között hisztamint szabadítanak fel.

A hisztamin a kis vérerek tágulását és fokozott áteresztőképességét okozza. Ennek következtében folyadék lép ki a szövetekbe, és kialakulnak a tipikus csalánfoltok és az intenzív viszketés.

Akut urtikaria

Akut urtikariáról akkor beszélünk, ha a panaszok összességében kevesebb mint hat hétig állnak fenn.

Lehetséges kiváltó okok:

• fertőzések

• élelmiszerek

• gyógyszerek

• rovarcsípések

• allergiás reakciók

Különösen gyermekeknél a fertőzések gyakori kiváltói lehetnek az akut csalánkiütésnek.

Krónikus urtikaria

Ha a panaszok tovább tartanak, mint hat hét, krónikus urtikariáról beszélünk.

Ennek során többek között megkülönböztetünk krónikus spontán urtikariát és különböző indukálható formákat.

A krónikus spontán urtikaria esetében gyakran nem állapítható meg egyetlen külső allergén kiváltó ok. Az érintettek egy részénél autoimmun mechanizmusok játszhatnak szerepet.

Allergiás urtikaria

Valódi allergiás urtikaria például az alábbiakkal való érintkezés után alakulhat ki:

• bizonyos élelmiszerek

• gyógyszerek

• rovarmérgek

• latex

• egyéb egyéni allergének

Valódi azonnali típusú allergia esetén a panaszok már rövid idővel az érintkezés után jelentkezhetnek.

Nem allergiás kiváltó okok

A csalánfoltok klasszikus allergia nélkül is kialakulhatnak.

Lehetséges kiváltó okok, illetve fokozó tényezők:

• meleg

• hideg

• nyomás

• dörzsölés

• fizikai megterhelés

• izzadás

• napfény

• víz

• stressz

• fertőzések

• bizonyos gyógyszerek

A gondos megkülönböztetés fontos, hogy ne kelljen szükségtelenül számos élelmiszert vagy egyéb vélt allergént kerülni.

Angioödéma – mélyebb duzzanatok

Urtikaria esetén emellett úgynevezett angioödémák léphetnek fel. Ezek a bőr, illetve a nyálkahártyák mélyebb duzzanatai.

Gyakran érintettek:

• ajkak

• Szemhéjak

• Arc

• Kezek

• Lábak

• Genitális terület

Az angioödémák több órán át vagy akár napokig is fennállhatnak.

Urtikaria és anafilaxia

Ha a csalánkiütések súlyos allergiás reakció keretében más tünetekkel együtt jelentkeznek, fennállhat anafilaxia lehetősége.

Figyelmeztető jelek például:

• a nyelv vagy a garat duzzanata

• légszomj

• sípoló légzés

• rekedtség

• nyelési nehézségek

• szédülés

• keringésösszeomlás

• tudatzavarok

• hirtelen fellépő erős emésztőrendszeri panaszok további allergiás tünetekkel együtt

Az anafilaxia orvosi sürgősségi eset.

Diagnózis

Akut, rövid ideig tartó urtikaria esetén gyakran nincs szükség kiterjedt allergiadiagnosztikára.

Visszatérő vagy krónikus panaszok esetén az előzmények függvényében indokolt lehet:

• pontos anamnézis

• a lehetséges kiváltó okok dokumentálása

• gyógyszeranamnézis

• fizikális vizsgálat

• célzott vérvizsgálatok

• allergiatesztek konkrét allergiagyanú esetén

• provokációs tesztek bizonyos indukálható urtikariaformák esetén

A megfelelő gyanú nélküli, válogatás nélküli kiterjedt allergiatesztelés gyakran nem célravezető.

Kezelés

A kezelés az ok, az időtartam és a súlyossági fok szerint alakul.

Központi szerepet játszanak a második generációs H1-antihisztaminok, amelyek csökkentik a hisztamin hatását, és ezáltal enyhíthetik a csalánkiütéseket és a viszketést.

Krónikus urtikaria esetén a kezelés orvosi megítélés alapján fokozatosan módosítható. Elégtelen válasz esetén további célzott terápiák állnak rendelkezésre.

A szisztémás kortikoszteroidok mellékhatásaik miatt nem hosszú távú folyamatos kezelésre szolgálnak krónikus urtikaria esetén.

A viszketés enyhítése

Ezenkívül a következő intézkedések lehetnek hasznosak:

• az ismert egyéni kiváltó okok elkerülése

• a bőr erős felkarcolásának elkerülése

• a túlmelegedés elkerülése, ha a meleg súlyosbítja a panaszokat

• kímélő bőrápolás alkalmazása

• laza ruházat viselése

• a lehetséges kiváltó okok és panaszok dokumentálása

Elhatárolás más bőrbetegségektől

Nem minden viszkető bőrkiütés urtikaria.

Hasonló panaszok többek között a következőknél fordulhatnak elő:

• allergiás kontakt dermatitisz

• atópiás dermatitisz

• rovarcsípések

• skabiesz

• gyógyszerreakciók

• bizonyos autoimmun betegségek

Ha egyetlen bőrelváltozás több mint 24 órán át ugyanazon a helyen marad, fájdalmas viszketés helyett, vagy vérömlenyeket, illetve pigmentációt hagy maga után, más betegségekre is gondolni kell, például urtikariális vaszkulitiszre .

Homeopátia Dr. Banerji szerint

A homeopátiában Dr. Banerji szerint urtikaria, viszketés és különféle allergiaszerű bőrpanaszok esetén a Banerji-protokollok szerint meghatározott homeopátiás gyógyszereket és potenciákat alkalmaznak.

Az urtikaria vagy súlyos allergiás reakciók homeopátiás szerekkel történő megbízható kezelése, illetve megelőzése tudományosan nem bizonyított.

Különösen ismert súlyos allergia vagy anafilaxiás kockázat esetén az orvosilag felírt sürgősségi gyógyszerek és a szükséges orvosi kezelések nem helyettesíthetők homeopátiás szerekkel.

Fontos figyelmeztetés

Légzési nehézség, a nyelv vagy a garat duzzanata, kifejezett nyelési nehézségek, keringési problémák, tudatzavar vagy az anafilaxia egyéb jelei esetén azonnal orvosi sürgősségi segítséget kell igénybe venni.

A visszatérő vagy hat hétnél tovább fennálló urticariát orvosi, illetve bőrgyógyászati vagy allergológiai kivizsgálásnak kell alávetni.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatást szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Bovista, Antimonium crudum