Szívritmuszavarok (aritmiák) – lásd még pitvarfibrilláció (VHF) „támogató” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Szívritmuszavarok (aritmiák) – lásd még pitvarfibrilláció (VHF)

Szívritmuszavarok, orvosi szóval aritmiák, a szív normál elektromos ingerképzésének vagy ingerületvezetésének zavarai. A szív eközben túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul verhet.

A szívritmuszavarok a jóindulatú extraszisztoléktól a kezelést igénylő vagy akut életveszélyes ritmuszavarokig terjednek.

Hogyan alakulnak ki a szívritmuszavarok?

A normál szívverést olyan elektromos impulzusok irányítják, amelyek a sinuscsomóban, a szív természetes ütemadójában keletkeznek, és a szív speciális ingerületvezető rendszerén keresztül terjednek tovább.

Ha ezen elektromos jelek keletkezése vagy továbbítása zavart szenved, arrhythmia alakulhat ki.

Lehetséges okok és elősegítő tényezők többek között:

• A szívkoszorúerek megbetegedései

• Szívinfarktus vagy a szívizom korábbi károsodásai

• Szívbillentyű-betegségek

• Szívelégtelenség

• Magas vérnyomás

• A pajzsmirigy működészavarai

• Elektrolitzavarok, például kálium- vagy magnéziumhiány

• bizonyos gyógyszerek

• alkohol és egyéb stimuláló anyagok

• az ingerületvezető rendszer veleszületett rendellenességei

Milyen formái vannak a szívritmuszavaroknak?

A gyakoribb vagy orvosilag jelentős formák közé tartoznak:

• Extrasystolék: további szívverések, amelyeket gyakran szívdobbanásként érzékelnek

• Tachycardia: túl gyors szívverés

• Bradycardia: túl lassú szívverés

• Pitvarfibrilláció (VHF): a szívpitvarok gyors és rendezetlen elektromos aktivitása

• Pitvari flutter: a pitvarok gyors, többnyire szabályosan szervezett aktivitása

• kamrai tachycardia: a szívkamrákból kiinduló gyors ritmuszavar

• Kamrafibrilláció: a szívkamrák rendezetlen elektromos aktivitása és közvetlenül életveszélyes állapot

Pitvarfibrilláció (VHF)

Pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós szívritmuszavarok közé tartozik. A pitvarok ilyenkor már nem vernek szabályosan, hanem elektromosan nagyon gyorsan és rendezetlenül aktiválódnak.

A pitvarfibrilláció szívdobogást, szívizom-összehúzódást, légszomjat, szédülést vagy teljesítménycsökkenést okozhat, de teljesen észrevétlen is maradhat.

Fontos lehetséges szövődmény a vérrögök képződése a szívben. Ha egy ilyen vérrög az agy egyik vérérjébe kerül, iszkémiás stroke-ot okozhat.

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A ritmuszavar típusától függően előfordulhat:

• Szívdobogás vagy szívdobogás-érzés

• Szívkihagyás

• szabálytalan pulzus

• Szédülés

• Gyengeség és csökkent terhelhetőség

• Légszomj

• Nyomás vagy fájdalom a mellkasban

• rövid eszméletvesztés (syncope)

Egyes szívritmuszavarok nem okoznak észlelhető panaszokat.

Diagnózis és kezelés

A diagnózis felállításához elsősorban EKG-t, hosszú távú EKG-t és szükség esetén további kardiológiai vizsgálatokat alkalmaznak.

A kezelés a ritmuszavar típusától és okától függ. A lelet függvényében gyógyszerek, elektromos kardioverzió, katéteres abláció, szívpacemaker vagy egyéb eljárások alkalmazhatók. Pitvarfibrilláció esetén emellett vérhígítás (antikoaguláció) válhat szükségessé a szélütés megelőzése érdekében.

Fontos figyelmeztetés

Az újonnan jelentkező erős szívdobogást vagy szívkihagyást orvossal kell kivizsgáltatni. Ha egyidejűleg Mellkasi fájdalom, erős légszomj, keringési problémák vagy eszméletvesztés esetén azonnal orvosi segítségre van szükség.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Lachesis, Crataegus oxyacantha