Tonsillitis (mandulagyulladás), peritonsillaris tályog és szepszis – akut gyulladások és lehetséges súlyos szövődmények „támogatás” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Tonsillitis (mandulagyulladás), peritonsilláris tályog és szepszis – akut gyulladások és lehetséges súlyos szövődmények

A Tonsillitis (mandulagyulladás) a szájpadmandulák akut vagy visszatérő gyulladása. Gyakran vírusokokozzák, részben azonban baktériumokis, különösen az A csoportba tartozó streptococcusok (Streptococcus pyogenes).

A legtöbb mandulagyulladás súlyos következmények nélkül gyógyul. Bakteriális fertőzés esetén azonban ritkán a gyulladás átterjedhet a környező szövetekre, és peritonsilláris tályogot okozhat. Ha baktériumok vagy azok alkotórészei kerülnek a véráramba, és súlyos szisztémás reakció alakul ki, kialakulhat szepszis .

Tonsillitis – mandulagyulladás

Az akut tonsillitis jellemző panaszai:

• torokfájás

• fájdalom nyeléskor

• vörös és duzzadt mandulák

• fehéres vagy gennyesnek tűnő lepedékek

• láz

• duzzadt és fájdalmas nyaki nyirokcsomók

• fejfájás

• általános rossz közérzet

• kellemetlen szájszag

A lepedékek jelenléte nem jelenti automatikusan azt, hogy bakteriális fertőzés áll fenn. Vírusfertőzések is okozhatnak kifejezett mandulalepedéket.

Vírusos vagy bakteriális tonsillitis

Sok akut mandulagyulladást vírusok okoznak.

Lehetséges vírusos kórokozók például:

• adenovírusok

• influenza- és parainfluenzavírusok

• Epstein–Barr-vírus

• különféle egyéb légúti vírusok

Fontos bakteriális okok a A csoportba tartozó streptococcusok.

A kifejezett köhögés, orrfolyás és rekedtség inkább vírusos légúti fertőzésre utal. A hirtelen fellépő erős torokfájás lázzal és fájdalmas nyaki nyirokcsomókkal, köhögés nélkül inkább streptococcusfertőzésre utalhat.

A biztos megkülönböztetés kizárólag a tünetek alapján azonban nem mindig lehetséges.

Diagnózis

A klinikai képtől függően alkalmazhatók:

• a száj, a garat és a mandulák vizsgálata

• a nyaki nyirokcsomók tapintása

• streptococcus gyorsteszt

• torokváladék-vétel, illetve -tenyésztés

• szükség esetén vérvizsgálatok

Tályog gyanúja esetén kiegészítő képalkotó vizsgálatok válhatnak szükségessé.

A tonsillitis kezelése

A kezelés az okhoz igazodik.

Szövődménymentes vírusos tonsillitis esetén elsősorban a tüneti intézkedések állnak előtérben:

• elegendő folyadékbevitel

• testi kímélet

• megfelelő fájdalomcsillapítók

• lázcsillapítás szükség esetén

Az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra.

Megfelelő bakteriális streptococcusfertőzés esetén célzott antibiotikus kezelés válhat szükségessé, illetve javasolt lehet.

Peritonsilláris tályog – tályog a mandula mellett

A peritonsilláris tályog gennygyülekezés a szájpadmandula melletti, illetve mögötti szövetben. A mandula- és garattáji fertőzés szövődményeként alakulhat ki.

Kezelést igénylő betegségről van szó, mivel a fertőzés a mélyebb nyaki régiókba terjedhet, és kedvezőtlen esetben a légutakat is veszélyeztetheti.

Peritonsilláris tályog tipikus tünetei

Jellemző gyakori tünetek:

• nagyon erős torokfájás

• általában egyértelműen egyoldali panaszok

• erős nyelési fájdalom

• nyelési nehézségek

• nyálfolyás, mert a nyelés alig lehetséges

• korlátozott szájnyitás (trismus/állkapcszár)

• rekedt vagy feltűnően megváltozott hang

• láz

• erős duzzanat a torokban

• fülfájdalom az érintett oldalon

• duzzadt nyaki nyirokcsomók

• kifejezett betegségérzés

Az érintett mandula, illetve a környező szövet erősen elődomborodhat. A nyelvcsap a másik oldalra tolódhat.

A mandulatályog kezelése

A peritonsilláris tályog gyors orvosi, illetve fül-orr-gégészeti kezelést igényel.

A lelettől függően szükség lehet:

• antibiotikumokra

• fájdalomkezelésre

• folyadékpótlásra

• a genny punkciójára és leszívására

• műtéti megnyitásra és drenázsra

• bizonyos helyzetekben a mandulák műtéti eltávolítására

Fenyegető légúti elzáródás esetén a légutak biztosítása élvez elsőbbséget.

A fertőzés terjedése

A mandula- és garatrégió fertőzése ritkán terjedhet túl az eredeti területen.

Lehetséges szövődmények:

• peritonsilláris tályog

• mély nyaki fertőzések

• parapharyngealis tályog

• retropharyngealis tályog

• terjedés a mellkasüregbe

• véráramfertőzés

• szepszis

A mély nyaki fertőzések a légutakhoz, a nagy vérerekhez és a mellkasüreghez való anatómiai közelség miatt különösen veszélyesek lehetnek.

Szepszis

A szepszis életveszélyes szervi diszfunkció, amely a szervezet fertőzésre adott szabályozatlan válasza következtében alakul ki.

A köznyelvben gyakran „vérmérgezésnek” nevezik, de sokkal összetettebb annál, mint hogy csupán baktériumok vannak a vérben.

Elvileg egy súlyos bakteriális fertőzés a torok- és mandulaterületen is lehet a szepszis kiindulópontja.

A szepszis figyelmeztető jelei

Lehetséges jelek:

• nagyon súlyos betegségérzés

• zavartság vagy tudatváltozás

• gyors légzés vagy légszomj

• keringési problémák

• alacsony vérnyomás

• gyors pulzus

• szokatlanul hideg vagy foltos bőr

• jelentősen csökkent vizeletkiválasztás

• extrém gyengeség

Láz előfordulhat, de nem feltétlenül. Súlyos fertőzés esetén szokatlanul alacsony testhőmérséklet is előfordulhat.

A lehetséges szepszis orvosi vészhelyzet , és azonnali kórházi kezelést igényel.

Lemierre-szindróma – ritka súlyos szövődmény

A garatfertőzés ritka, de fontos szövődménye a Lemierre-szindróma.

Ennek során a garat fertőzése után egy nyaki véna fertőzött trombózisa alakulhat ki. Innen fertőző embóliák terjedhetnek különösen a tüdőbe.

Egy korábbi torokgyulladás utáni figyelmeztető jelek lehetnek:

• újbóli vagy tartósan magas láz

• erős egyoldali torok- vagy nyaki fájdalom

• torokduzzanat

• kifejezett betegségérzés

• légszomj vagy mellkasi fájdalom

Ez azonnali orvosi kivizsgálást igényel.

Visszatérő vagy krónikus tonsillitis

Gyakran visszatérő mandulagyulladás esetén értékelni kell, milyen gyakran fordulnak elő a betegségek, milyen súlyosak a lefolyásuk, és kialakulnak-e szövődmények.

Kiválasztott, gyakori és jelentős panaszokkal küzdő betegeknél felmerülhet a tonsillektómia (a garatmandulák műtéti eltávolítása) lehetősége.

A döntés egyénileg, a gyakoriság, a súlyosság és a haszon-kockázat mérlegelése alapján történik.

Dr. Banerji szerinti homeopátia

A homeopátiában Dr. Banerji szerint mandulagyulladás, torokfájás, nyelési nehézségek és ezzel összefüggő panaszok esetén a Banerji-protokollok szerint meghatározott homeopátiás gyógyszereket és potenciákat alkalmaznak.

A bakteriális tonsillitis megbízható megszüntetése, a peritonsillaris tályog vagy a szepszis homeopátiás szerekkel történő kezelése tudományosan nem bizonyított.

Különösen a tályog vagy a szepszis esetében tilos kizárólag homeopátiás kezelést alkalmazni. A szükséges antibiotikus terápia, sebészeti drenázs vagy intenzív osztályos kezelés nem helyettesíthető és nem késleltethető.

Fontos figyelmeztetés

Erős egyoldali torokfájás, állkapcszár, rekedt hang, fokozódó nyaki vagy garati duzzanat, nyelésképtelenség, erős nyálfolyás vagy légszomj esetén a tályogot, illetve a fertőzés veszélyes terjedését gyorsan ki kell zárni.

Zavartság, tudatzavar, légszomj, keringési problémák, kifejezett gyengeség vagy a fertőzés keretében bekövetkező gyors állapotromlás esetén súlyos szisztémás fertőzés, illetve szepszis gyanúja áll fenn. Ebben az esetben azonnali orvosi segítség szükséges.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Hepar sulph calc., Mercurius cyanatus, Belladonna, Kalium mur