Hyperparathyreoidismus – a mellékpajzsmirigyek fokozott működése „támogató” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Hyperparathyreoidismus – A mellékpajzsmirigyek túlműködése

A hyperparathyreoidismus olyan hormonális betegség, amelyben a mellékpajzsmirigyek (epitheltestek) túl sok parathormont (PTH) termelnek.

A parathormon központi szerepet játszik a Kalcium- és foszfátháztartás. A tartósan emelkedett parathormonszint különösen a csontokat, a veséket és az ásványianyag-anyagcserét befolyásolhatja.

Hogyan alakul ki a hyperparathyreoidizmus?

Különböző formákat különböztetünk meg:

• Primer hyperparathyreoidizmus: Az ok közvetlenül a mellékpajzsmirigyekben rejlik. Gyakran egy mellékpajzsmirigy jóindulatú adenomája áll fenn, ritkábban több mirigy megnagyobbodása.

• Szekunder hyperparathyreoidizmus: A mellékpajzsmirigyek fokozottan termelnek PTH-t a tartósan fennálló kalciumhiány, illetve a kalcium-foszfát-anyagcsere zavara következtében. Gyakori ok a krónikus vesebetegség; a kifejezett D-vitamin-hiány is szerepet játszhat.

• Tercier hyperparathyreosis: Hosszan fennálló szekunder hyperparathyreosis után a mellékpajzsmirigyek egyre inkább a szervezettől függetlenül termelhetnek PTH-t.

Milyen hatásai vannak a túl sok parathormonnak?

Primer hyperparathyreosis esetén a fokozott PTH-hatás gyakran emelkedett vérkalciumszinthez (hypercalcaemia) vezet. Ugyanakkor fokozott kalcium szabadulhat fel a csontokból.

Lehetséges következmények:

• Osteoporosis és csökkent csontszilárdság

• Csont- és ízületi panaszok

• Vesekövek

• fokozott vizeletürítés és erős szomjúság

• fáradtság és izomgyengeség

• székrekedés és egyéb emésztőrendszeri panaszok

• koncentrációs és teljesítményzavarok

• kifejezett hypercalcaemia esetén szívritmuszavarok és neurológiai panaszok

Sok érintettnél azonban kezdetben nincsenek vagy csak enyhe panaszok jelentkeznek.

csontelváltozások – Osteitis fibrosa cystica

Súlyos, hosszabb ideig fennálló hyperparathyreoidismus esetén kifejezett csontelváltozások alakulhatnak ki. Ezeket Osteitis fibrosa cystica jelöléssel illetik.

Történelmileg erre a Osteodystrophia fibrosa generalisata von Recklinghausen elnevezést is használják. Ezt a betegséget nem szabad összetéveszteni az ugyancsak Morbus von Recklinghausen néven jelölt 1-es típusú neurofibromatózissal.

Diagnózis

A diagnózishoz különösen a következő laborértékek fontosak:

• Parathormon (PTH)

• Kalcium

• Foszfát

• D-vitamin

• Vesefunkció

A leletektől függően kiegészítő vizsgálatokként elvégezhető a csontsűrűség vizsgálata, a vesék vizsgálata, valamint a mellékpajzsmirigyek képalkotó vizsgálata.

Kezelés

A kezelés az okhoz igazodik. Primer hyperparathyreoidismus esetén, különösen a megfelelő leletek birtokában, szükségessé válhat a beteg mellékpajzsmirigy sebészeti eltávolítása. Szekunder hyperparathyreoidismus esetén a kezelés középpontjában a kalcium-, foszfát- és D-vitamin-anyagcsere zavarának, illetve a vesebetegségnek a kezelése áll.

Szekunder hyperparathyreoidismus esetén a kezelés középpontjában a kalcium-, foszfát- és D-vitamin-anyagcsere zavarának, illetve a vesebetegségnek a kezelése áll.

Homeopátia Dr. Banerji szerint

A homeopátiában a Dr. Banerji által kidolgozott protokollok szerint különböző betegségek és panaszok esetén meghatározott homeopátiás szereket és potenciákat alkalmaznak.

A kórosan emelkedett parathormon- vagy kalciumszint megbízható normalizálása, illetve a mellékpajzsmirigy-adenóma homeopátiás szerekkel történő kezelése tudományosan nem bizonyított. Ezért a szükséges endokrinológiai diagnosztikát és kezelést nem szabad helyettesíteni vagy késleltetni.

Fontos figyelmeztetés

A jelentősen emelkedett kalciumszint különösen súlyos gyengeség, hányás, kiszáradás, zavartság, tudatzavar vagy szívritmuszavarok esetén orvosi vészhelyzetet jelenthet.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Bromum, Iodum, Crataegus