Álmatlanság (inszomnia) – elalvási, átalvási zavarok és korai ébredés különböző okokkal és tünetszignatúrákkal „Támogatás” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Álmatlanság (inszomnia) – elalvási, átalvási zavarok és korai ébredés különböző okokkal és tünetsajátosságokkal

Az álmatlanság, illetve inszomnia tartós nehézséget jelent az elalvásban, az átalvásban vagy elégtelen alvásminőséget, annak ellenére, hogy alapvetően elegendő lehetőség áll rendelkezésre az alváshoz. Ennek következtében jellemzően panaszok vagy korlátozódások alakulnak ki a nappali időszakban.

Az alvászavarok átmenetileg is felléphetnek, például stressz vagy rendkívüli megterhelés miatt. Azonban krónikussá is válhatnak, vagy testi, neurológiai vagy pszichés betegségek kísérőtüneteként jelentkezhetnek.

A kezelés megválasztása előtt, illetve a Banerji-koncepcióban a szerek megválasztása előtt pontosan figyelembe kell venni az egyéni tünetsajátosságot. Az elalvási zavar, a gyakori ébredés, a nagyon korai ébredés vagy a szorongás, gondolati aktivitás, fájdalom vagy testi panaszok miatti álmatlanság nem ugyanaz a panaszegyüttes.

Az álmatlanság különböző formái

Elalvási zavar

Az érintettek fáradtak, de lefekvés után hosszabb ideig nem tudnak elaludni.

Lehetséges kísérőjelenségek:

• gondolatok körforgása

• töprengés

• belső nyugtalanság

• idegesség

• testi feszültség

• félelem az el nem alvástól

• szívdobogás

• az óra folyamatos figyelése

Éppen a fokozódó aggodalom, hogy ismét nem sikerül aludni, további feszültség és álmatlanság közötti ördögi kört hozhat létre.

Átalvási zavar

Az érintettek eleinte elalszanak, azonban az éjszaka folyamán ismételten felébrednek.

Lehetséges:

• gyakori rövid ébredés

• hosszabb ébrenléti szakaszok

• nehézség az újra elalvásban

• nyugtalan, felszínes alvás

• az az érzés, hogy az egész éjszaka alig aludt

Az okok lehetnek pszichés, testi vagy alvásmedicinális eredetűek.

Kora reggeli ébredés

Egyes emberek lényegesen korábban ébrednek a szándékolt időpontnál, és utána nem tudnak újra elaludni.

A kora reggeli ébredés többek között depressziós betegségek esetén fordulhat elő, azonban nem kizárólag erre jellemző.

Álmatlanság töprengés és gondolati aktivitás miatt

Gyakori tünetsajátosság a testi fáradtság egyidejűleg erősen aktív gondolkodással.

Jellemző lehet:

• állandó gondolkodás

• korábbi beszélgetések ismételgetése

• munkahelyi gondolatok

• aggodalom a következő nap miatt

• jövőtől való félelem

• tervezés és problémamegoldás az ágyban

• az az érzés, hogy nem tudja „kikapcsolni” a fejét

Ez a forma különbözik az olyan álmatlanságtól, amelyet például elsősorban fájdalom vagy légzési problémák okoznak.

Álmatlanság szorongás és belső nyugtalanság miatt

A szorongásos zavarok és a belső feszültség jelentősen befolyásolhatják az alvást.

Lehetséges:

• elalvási félelem

• pánikérzések

• szívdobogás

• szorító érzés

• izomfeszültség

• éjszakai felriadás

• félelem bizonyos gondolatoktól vagy helyzetektől

Itt a háttérben álló szorongásos problémát is figyelembe kell venni.

Álmatlanság depresszió esetén

A depressziós megbetegedések különböző alvásmintázatokat okozhatnak.

Lehetségesek:

• elalvási zavarok

• átalvási zavarok

• kora reggeli ébredés

• nem pihentető alvás

Más depressziós betegeknél ezzel szemben túlzottan fokozott alvásigény.

Ezért a kezelés előtt figyelembe kell venni az egyéni tünetszignatúrát.

Álmatlanság bipoláris zavar esetén – különös óvatosság

Bipoláris zavar esetén a jelentősen csökkent alvásigény fontos korai jele lehet egy hipomániás vagy mániás fázisnak .

Különösen feltűnő:

Az érintett csak néhány órát alszik, mégsem érzi magát fáradtnak, ugyanakkor szokatlanul energikus, aktív, eufórikus vagy ingerlékeny.

Ez különbözik a klasszikus inszomniától, amelynél az érintett aludni szeretne, de nem tud, és a következő napon fáradtságtól szenved.

Ismert bipoláris zavar esetén a hirtelen erősen csökkent alvásigényt ezért pszichiátriailag kell értékelni.

Álmatlanság skizofrénia és pszichózisok esetén

A kifejezett alvászavarok megelőzhetik a pszichotikus állapotromlást, vagy kísérhetik azt.

Ha egyidejűleg jelentkeznek:

• fokozódó bizalmatlanság

• szokatlan gondolatok

• hallucinációk

• téveszmék

• erős izgatottság

• feltűnő viselkedésváltozások

az álmatlanságot nem szabad elszigetelten kezelni. A pszichiátriai összhelyzetet kell értékelni.

Testi okok

Az álmatlanságot testi panaszok is okozhatják vagy súlyosbíthatják.

Lehetséges okok például:

• fájdalom

• éjszakai köhögés

• légszomj

• reflux

• viszketés

• gyakori éjszakai vizelés

• nyugtalan láb szindróma

• hormonális változások

• pajzsmirigy-túlműködés

• neurológiai betegségek

A mögöttes betegség kezelése döntő lehet az alvás javulása szempontjából.

Az alvási apnoét ne keverjük össze az inszomniával

Obstruktív alvási apnoe esetén alvás közben ismételten légúti szűkület, illetve légzéskimaradás következik be.

Figyelmeztető jelek lehetnek:

• erős horkolás

• megfigyelt légzéskimaradások

• éjszakai levegő után kapkodás

• reggeli fejfájás

• kifejezett nappali álmosság

• koncentrációs problémák

Az alvási apnoe és az inszomnia egyidejűleg is előfordulhat.

Nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindróma esetén gyakran este vagy éjszaka kellemetlen mozgáskésztetés jelentkezik a lábakban.

Jellemző a mozgás általi javulás.

Emiatt az elalvás jelentősen megnehezülhet.

Gyógyszerek és anyagok

A gyógyszerek és stimuláló anyagok is okozhatnak alvászavarokat.

Ezek közé tartozhatnak – az adagtól és a bevétel időpontjától függően:

• koffein

• nikotin

• alkohol

• stimuláló gyógyszerek

• bizonyos antidepresszánsok

• kortikoszteroidok

• duzzanatcsökkentő gyógyszerek

• pajzsmirigyhormonok túl magas adagolás esetén

• bizonyos asztmagyógyszerek

Bizonyos altatók és nyugtatók elhagyása is átmenetileg kifejezett rebound inszomniát okozhat.

Alkohol és alvás

Az alkohol eleinte megkönnyítheti az elalvást, gyakran azonban rontja az alvás minőségét, és a következőkhöz vezethet:

• gyakori ébredés

• felületes alvás

• korai ébredés

• fokozott horkolás

• alvási apnoe romlása

vezethet.

Az alkohol ezért nem alkalmas az álmatlanság kezelésére.

A krónikus álmatlanság következményei

A tartós alvás hiánya különböző panaszokhoz vezethet:

• nappali álmosság

• koncentrációs zavarok

• memóriaproblémák

• ingerlékenység

• csökkent teljesítőképesség

• fejfájás

• érzelmi instabilitás

• fokozott baleseti kockázat

• pszichés panaszok súlyosbodása

Az egyéni tünetszignatúra figyelembevétele

A szerek kiválasztása előtt pontosan meg kell állapítani, hogy az álmatlanság melyik formája áll fenn.

Fontos különbségek például:

• az elalvás nem lehetséges

• gyakori éjszakai ébredés

• kora reggeli ébredés

• álmatlanság töprengés miatt

• álmatlanság félelem miatt

• álmatlanság belső nyugtalanság miatt

• álmatlanság erős testi fáradtság ellenére

• álmatlanság fájdalom miatt

• álmatlanság szívdobogással

• álmatlanság nyugtalan lábakkal

• álmatlanság depresszióval összefüggésben

• csökkent alvásigény mániában vagy hipomániában

• alvászavar pszichotikus tünetekkel összefüggésben

• alvászavar gyógyszerek vagy stimuláló anyagok miatt

Ezeket a különböző tünetszignatúrákat nem szabad automatikusan ugyanazon panaszcsoportként kezelni.

Kezelés

Krónikus inszomnia esetén a inszomnia kognitív viselkedésterápiája (CBT-I) a legfontosabb kezelési eljárások közé tartozik.

További intézkedések – az októl függően – a következőket foglalhatják magukban:

• rendszeres lefekvési és felkelési időpontok

• testi vagy pszichés alapbetegségek kezelése

• a kedvezőtlen gyógyszerszedési időpontok módosítása orvosi konzultációt követően

• a koffein és más stimulánsok csökkentése

• megfelelő testmozgás

• alvási apnoe vagy nyugtalan lábak kezelése

• adott esetben időben korlátozott vagy célzott gyógyszeres terápia

Az altatók nem alkalmasak az álmatlanság minden formájára. Különösen bizonyos benzodiazepinek vagy rokon altatók hosszabb távú szedése esetén figyelembe kell venni a hozzászokást, a függőséget és az elvonási problémákat.

Homeopátia Dr. Banerji szerint

A homeopátiában Dr. Banerji szerint álmatlanság és kísérő panaszok esetén különböző meghatározott homeopátiás gyógyszereket és potenciákat alkalmaznak a Banerji-protokollok szerint.

A szerek kiválasztása előtt feltétlenül figyelembe kell venni a tünetszignatúrát

Álmatlanság esetén a szerek kiválasztása nem történhet kizárólag az „inszomnia” diagnózis alapján. A kiválasztás előtt pontosan meg kell állapítani, hogy az alvászavar melyik formája és mely kísérő tünetszignatúra áll fenn aktuálisan.

Különösen meg kell különböztetni:

• elalvászavar,

• átalvászavar,

• kora reggeli ébredés,

• álmatlanság töprengés miatt,

• álmatlanság félelem vagy nyugtalanság miatt,

• álmatlanság depresszió keretében,

• csökkent alvásigény mániában, illetve hipomániában és

• alvászavarok pszichotikus betegséggel összefüggésben.

A domináns Symptom-Signatur függvényében a Banerji-koncepcióban különböző sémák, illetve szerek lehetnek előirányozva. A különböző vagy ellentétes Symptom-Signaturöket előzetes ellenőrzés nélkül nem szabad automatikusan kombinálni.

A krónikus inszomnia homeopátiás szerekkel történő megbízható kezelése tudományosan nem bizonyított. Az esetlegesen szükséges alvásmedicinális, neurológiai, pszichiátriai vagy pszichoterápiás kezelést ez nem helyettesítheti és nem késleltetheti.

A felírt altatókat, benzodiazepineket, antidepresszánsokat, antipszichotikumokat vagy más pszichofarmakonokat nem szabad önállóan elhagyni vagy megváltoztatni.

Fontos figyelmeztetés

A hosszabb ideig tartó vagy súlyos álmatlanságot orvosi kivizsgálásnak kell megelőznie. Különös figyelmet igényel, ha egyidejűleg erősen csökkent alvásigény eufóriával vagy extrém aktivitással, hallucinációk, téveszmék, súlyos depresszió vagy öngyilkossági gondolatok lépnek fel.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Coffea cruda, Kalium phosphoricum, Aurum metallicum, Ignatia amara