Immunthrombocytopenia (ITP, korábban idiopathiás thrombocytopeniás purpura) – vérlemezkehiány fokozott vérzékenységgel „támogató” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Immunthrombocytopenia (ITP, korábban idiopathiás thrombocytopeniás purpura) – vérlemezkehiány fokozott vérzési hajlam mellett

Az immunthrombocytopenia (ITP), amelyet korábban idiopathiás thrombocytopeniás purpura néven ismertek, egy szerzett betegség, amelyben a thrombocyták (vérlemezkék) száma a vérben csökkent.

A thrombocyták elengedhetetlenek a vérzéscsillapításhoz. Kifejezett thrombocytopenia esetén ezért fokozódhat a vérzési hajlam.

Ma túlnyomórészt a immunthrombocytopenia kifejezést használják, mivel ismert, hogy a betegségben az immunológiai mechanizmusok központi szerepet játszanak.

Mi történik az ITP esetén?

Az ITP esetén az immunrendszer a szervezet saját thrombocytái, illetve a képződésükben részt vevő struktúrák ellen irányul.

Ennek következtében:

• felgyorsulhat a thrombocyták lebomlása

• csökkenhet a thrombocytatermelés a csontvelőben

• összességében jelentősen csökkenhet a thrombocytaszám

alakulhat ki.

A lebomlás többek között a lépben és a mononukleáris-fagocita rendszer más területein megy végbe.

Tipikus tünetek

A panaszok többek között a thrombocytaszámtól és az egyéni vérzési hajlamtól függenek.

Lehetségesek:

• apró, pontszerű bőrvérzések (petechiák)

• nagyobb bőrvérzések (purpura)

• szokatlanul sok véraláfutás

• orrvérzés

• ínyvérzés

• elhúzódó vérzések kisebb sérülések után

• fokozott menstruációs vérzés

• nyálkahártyavérzések

Egyes embereknél a jelentősen csökkent thrombocytaszám ellenére is csak enyhe vagy egyáltalán nincs panasz.

Petechiák és purpura

A petechiák apró, pontszerű bevérzések a bőrben. Nyomással általában nem tüntethetők el.

A nagyobb, felületes bőrvérzéseket purpurának vagy ekchimózisnak nevezik.

Az ilyen elváltozások ITP esetén előfordulhatnak, azonban nem specifikusak erre a betegségre. Más véralvadási zavarok, fertőzések, gyógyszerek vagy hematológiai betegségek is okozhatnak hasonló bőrelváltozásokat.

Akut és krónikus ITP

Gyermekeknél az ITP nem ritkán fertőzés után jelentkezik, és néhány hónapon belül spontán visszafejlődhet.

Felnőtteknél gyakoribb a hosszabb ideig tartó, illetve krónikus lefolyás.

Az időtartamtól függően megkülönböztetünk újonnan diagnosztizált, perzisztáló és krónikus ITP-t.

Primer és szekunder ITP

Primer ITP esetén nincs más egyértelműen fennálló alapbetegség.

Szekunder immunthrombocytopenia más betegségekkel vagy tényezőkkel összefüggésben fordulhat elő, például:

• autoimmun betegségek, mint a szisztémás lupus erythematosus

• bizonyos vírusfertőzések

• HIV

• hepatitis C

• bizonyos limfatikus, illetve hematológiai betegségek

• egyes gyógyszerek

Ezért a diagnosztikához hozzátartozik a lehetséges szekunder okok keresése is.

A thrombocytopenia nem jelent automatikusan ITP-t

A csökkent thrombocytaszámnak számos más oka lehet.

Ezek közé tartozik többek között:

• Gyógyszerek

• súlyos fertőzések

• májbetegségek

• megnagyobbodott lép

• csontvelőbetegségek

• vitaminhiányos állapotok

• thrombotikus-thrombocytopeniás purpura (TTP)

• disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC)

• terhességhez társuló thrombocytopeniák

Ezek a betegségek részben teljesen más és sürgős kezelést igényelhetnek.

Diagnózis

Az ITP diagnózisa lényegében kizárásos diagnózis.

A kivizsgálás része lehet:

• teljes vérkép

• a thrombocytaszám ismételt meghatározása

• a vérkenet vizsgálata

• véralvadási paraméterek

• máj- és vesefunkciós értékek

• bizonyos fertőzések vizsgálata

• esetleges autoimmun betegségek kivizsgálása

• a szedett gyógyszerek áttekintése

Kiválasztott esetekben további hematológiai vizsgálatokra, beleértve a csontvelővizsgálatot is, lehet szükség.

Pseudothrombocytopenia

Váratlanul alacsony thrombocytaszám esetén az úgynevezett pseudothrombocytopeniát is ki kell zárni.

Ilyenkor a thrombocyták a vérvételi mintában összecsapzódnak, így a laboratóriumi készülék tévesen túl alacsony thrombocytaszámot jelez.

Kezelés

Nem minden ITP-s betegnek van azonnal gyógyszeres kezelésre szüksége.

A döntés nem kizárólag egyetlen thrombocytaértéktől függ, hanem elsősorban az alábbiaktól:

• vérzési jelek

• a thrombocytaszám nagysága

• életkor

• kísérő betegségek

• gyógyszerszedés

• egyéni vérzési kockázatok

• tervezett műtétek vagy beavatkozások

Csekély vérzési hajlam esetén bizonyos helyzetekben elegendő lehet a kontrollált megfigyelés.

Kortikoszteroidok és immunglobulinok

Ha kezelésre van szükség, különösen kortikoszteroidok alkalmazhatók.

Erősebb vérzésveszély esetén, vagy ha a thrombocytaszám gyors emelkedése szükséges, intravénás immunglobulinok (IVIG) alkalmazhatók.

A hatás gyorsan kialakulhat, azonban gyakran időben korlátozott.

További kezelési lehetőségek

Perzisztáló vagy krónikus ITP esetén további terápiák állnak rendelkezésre, például:

• thrombopoetin-receptor-agonisták

• rituximab

• további immunmoduláló, illetve immunszuppresszív terápiák

• kiválasztott esetekben splenectomia

A választás az egyéni betegséglefolyástól és a haszon-kockázat profiltól függ.

Thrombocytatranszfúzió

ITP esetén thrombocytatranszfúziót nem végeznek rutinszerűen pusztán az alacsony thrombocytaszám miatt.

Életveszélyes vagy súlyos akut vérzések esetén a thrombocyták azonban további specifikus intézkedésekkel együtt szükségesek lehetnek.

Gyógyszerek és vérzési kockázat

Kifejezett thrombocytopenia esetén a thrombocytafunkciót vagy a véralvadást befolyásoló gyógyszerek tovább növelhetik a vérzési kockázatot.

Ide tartoznak például:

• acetilszalicilsav (ASS)

• bizonyos nem szteroid gyulladáscsökkentők

• antikoagulánsok

Azt, hogy az ilyen gyógyszereket le kell-e állítani, kerülni kell-e vagy tovább kell-e szedni, egyedileg, orvosi szempontok alapján kell eldönteni. A felírt véralvadásgátlókat nem szabad önállóan abbahagyni.

Súlyos vérzések veszélye

Az ITP-betegek többségénél nem alakul ki életveszélyes vérzés. Nagyon kifejezett thrombocytopenia esetén azonban nő a kockázat.

Különösen a következőktől tartanak:

• súlyos emésztőrendszeri vérzések

• kifejezett nyálkahártya-vérzések

• koponyán belüli vérzések

Az agyvérzés ritka, de életveszélyes szövődményt jelent.

ITP terhesség alatt

Az immunthrombocytopenia terhesség alatt is fennállhat, vagy ekkor diagnosztizálhatják először.

Meg kell különböztetni a terhesség alatti thrombocytopenia egyéb okaitól.

Az ellátás a súlyossági foktól függően, a szülészet és a hematológia szoros együttműködésében történik.

Homeopátia Dr. Banerji szerint

A homeopátiában Dr. Banerji szerint vérzésre való hajlam, purpura és különféle hematológiai panaszok esetén a Banerji-protokollok szerint meghatározott homeopátiás gyógyszereket és potenciákat alkalmaznak.

A megbízható thrombocytaszám normalizálása, a mögöttes immunthrombocytopenia kezelése vagy a súlyos vérzések homeopátiás szerekkel történő megelőzése tudományosan nem bizonyított.

A szükséges hematológiai ellenőrzést, valamint a kortikoszteroidokkal, immunglobulinokkal vagy más specifikus terápiákkal történő kezelést nem szabad homeopátiás szerekkel helyettesíteni vagy késleltetni.

Fontos figyelmeztetés

Erős vagy elállíthatatlan vérzés, vér a hányadékban vagy a székletben, kifejezett nyálkahártya-vérzések, hirtelen nagyon erős fejfájás, látászavarok, beszédzavarok, bénulásos tünetek, tudatváltozások vagy kifejezett thrombocytopenia esetén jelentős fejsérülést követően azonnali orvosi kivizsgálás szükséges. Az újonnan megállapított jelentős thrombocytopeniát alapvetően orvosi, illetve hematológiai kivizsgálásnak kell alávetni, mivel az ITP mellett más kezelést igénylő okok is szóba jöhetnek.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Hamamelis virg., Arnica montana, Kalium mur., Ferrum phosph., Crotalus horridus, Medorrhinum

Inhaltsstoffe: Hamamelis virg., Arnica montana, Kalium mur., Ferrum phosph., Crotalus horridus, Medorrhinum