Traumás sokk (pszichés sokk, akut stresszreakció) – azonnali reakció egy rendkívül megterhelő vagy fenyegető eseményre „Támogatás” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Traumás sokk (pszichés sokk, akut stresszreakció) – azonnali reakció egy rendkívül megterhelő vagy fenyegető eseményre

Egy traumás, illetve pszichés sokk közvetlenül egy rendkívül megterhelő, ijesztő vagy életveszélyes esemény után jelentkezhet. A szervezet ilyenkor olyan helyzetre reagál, amely átmenetileg meghaladhatja a szokásos pszichés megküzdési mechanizmusokat.

Kiváltó okok lehetnek például:

• súlyos balesetek

• fizikai vagy szexuális erőszak

• támadások

• természeti katasztrófák

• háborús élmények

• egy közeli hozzátartozó hirtelen halála

• súlyos orvosi vészhelyzetek

• életveszélyes diagnózisok

• súlyos baleset vagy haláleset szemtanúja lenni

• egyéb rendkívül fenyegető események

A reakció azonnal megkezdődhet, de nagyon különböző formában jelentkezhet. Egyes emberek erősen felzaklatottak és pánikolnak, mások feltűnően nyugodtnak, dermedtnek vagy érzelmileg mintegy „kikapcsoltnak” tűnnek.

Ezért a kezelés megválasztása előtt, illetve a Banerji-koncepcióban a szerek megválasztása előtt pontosan figyelembe kell venni az egyéni tüneti mintázatot.

A pszichés sokk és az orvosi sokk megkülönböztetése

A „sokk” kifejezést két különböző jelentésben használják.

Egy pszichés, illetve traumás sokk egy traumatikus eseményre adott lelki reakciót ír le.

Egy orvosi keringési sokk ezzel szemben akut, életveszélyes állapot, amelyben a létfontosságú szervek vérellátása és oxigénellátása elégtelen, például az alábbiak után:

• erős vérveszteség

• súlyos sérülések

• súlyos allergiás reakció

• szepszis

• súlyos szívelégtelenség

Az orvosi sokk vészhelyzet, és semmiképpen sem szabad homeopátiásan kezelni vagy kivárni.

Különböző reakciók egy trauma után

A traumatikus eseményre adott azonnali reakció nagyon különböző lehet.

Lehetségesek:

• félelem

• pánik

• remegés

• szívdobogás

• izzadásroham

• gyors légzés

• belső nyugtalanság

• sírás

• kiabálás

• motoros nyugtalanság

• teljes tehetetlenség érzése

• dermedtség

• érzelmi tompaság

• közönyösség

• zavartság

• dezorientáció

• emlékezetkiesések

• a valószerűtlenség érzése

Ezeket a különböző reakciókat nem szabad automatikusan ugyanazon panaszcsoportként kezelni.

Sokk félelemmel és pánikkal

Egyes embereknél közvetlenül az esemény után erős túlingerlékenység áll előtérben.

Lehetségesek:

• halálfélelem

• szívdobogás

• remegés

• izzadásroham

• légszomj érzése

• nyugtalanság

• pánik

• erős biztonságigény

• az esemény ismételt elmesélése

• félelem attól, hogy az esemény újra megtörténik

Itt más tüneti mintázat áll előtérben, mint annál az embernél, aki a trauma után teljesen csendesnek és érzelmileg kikapcsoltnak tűnik.

Sokk dermedtséggel és érzelmi tompasággal

Más érintettek úgynevezett fagyási reakcióval.

reagálnak. Lehetségesek:

• feltűnő nyugalom

• mozdulatlanság

• kevés beszéd

• érzelmi visszahúzódás

• belső üresség érzése

• hiányzó érzelmi reakció

• a „mintha elkábult volna” érzése

• a környezet beszűkült észlelése

Ezért egy kívülről nyugodtnak tűnő személy nem feltétlenül mentes a lelki megterheléstől.

Disszociatív tünetek

Súlyos traumatikus események után disszociatív tünetek léphetnek fel.

Ide tartozik például:

• az az érzés, mintha az ember önmagán kívül állna

• az az érzés, hogy az ember nem érzékeli megfelelően a saját testét

• a környezet valószerűtlennek tűnik

• az az érzés, mintha az ember egy filmként figyelné az eseményt

• emlékezetkiesések

• beszűkült időérzékelés

Ezek a tünetek egy akut stresszreakció részét képezhetik, erős vagy hosszan tartó megjelenésük esetén azonban szakorvosi kivizsgálás indokolt.

Alvászavarok trauma után

Egy traumatikus esemény után felléphetnek:

• elalvási zavarok

• gyakori felébredés

• rémálmok

• hirtelen felriadás

• félelem az elalvástól

• visszatérő emlékek lefekvéskor

Az alváshiány tovább fokozhatja a szorongást, az ingerlékenységet és az érzelmi instabilitást.

Az esemény újraélése

A traumatikus emlékek akaratlanul is felszínre törhetnek.

Lehetségesek:

• intenzív emlékképek

• flashbackek

• rémálmok

• testi reakciók az emlékek felidéződésekor

• erős félelem bizonyos hangok, szagok vagy helyek hatására

Bizonyos ingerek azt az érzést válthatják ki, hogy a veszély ismét közvetlenül fenyeget.

Elkerülő viselkedés

Trauma után az érintettek megpróbálhatnak mindent elkerülni, ami az eseményre emlékeztet.

Ide tartozhatnak:

• bizonyos helyek

• bizonyos emberek

• az eseményről folytatott beszélgetések

• autóvezetés közlekedési baleset után

• hírek vagy képek

• bizonyos hangok vagy szagok

A rövid távú védelmi reakciók trauma után nem szokatlanok. A tartós, erős elkerülés azonban megnehezítheti a megélt esemény feldolgozását.

Akut stresszreakció és poszttraumás stressz zavar

Nem minden azonnali sokkhatás alakul ki poszttraumás stressz zavarrá (PTSD).

Sok akut reakció napokon vagy heteken belül jelentősen enyhül.

Ha azonban a panaszok, mint például:

• flashbackek

• rémálmok

• erős elkerülés

• állandó készenléti állapot

• alvászavarok

• érzelmi tompultság

• koncentrációs problémák

• erős ijedékenység

hosszabb ideig fennállnak és jelentősen befolyásolják a mindennapi életet, akkor egy PTSD vagy más traumás utóhatászavar szakorvosi kivizsgálása indokolt.

A testi sérüléseket ne hagyjuk figyelmen kívül

Baleset vagy erőszakos esemény után a lelki sokkhatás nem vezethet oda, hogy figyelmen kívül hagyjuk a lehetséges testi sérüléseket.

Különös óvatosság indokolt az alábbiak esetén:

• fejsérülések

• eszméletvesztés

• emlékezetkiesések

• erős fájdalmak

• vérzések

• légszomj

• mellkasi fájdalmak

• neurológiai kiesések

• fokozódó álmosság

• ismételt hányás

A baleset utáni zavartságot például egyaránt okozhatja lelki tényező, illetve koponya-agy sérülés is.

Az egyéni tünetsignatúra figyelembevétele

A szerek kiválasztása előtt traumatikus sokk esetén különösen gondosan meg kell állapítani, hogy éppen melyik tünetsignatúra dominál.

Különbséget kell tenni például az alábbiak között:

• Sokk pánikkal és halálfélelemmel

• Sokk remegéssel és erős fizikai nyugtalansággal

• Sokk merevséggel

• Sokk érzelmi tompasággal

• Sokk zavartsággal

• Sokk dezorientációval

• Sokk disszociatív tünetekkel

• Sokk kontrollálhatatlan sírással

• Sokk álmatlansággal

• Sokk rémálmokkal

• Sokk visszatérő emlékekkel vagy flashbackekkel

Az ellentétes reakciók, mint az erős izgatottság és a kifejezett merevség, különböző tüneti mintázatokat jelentenek, és nem szabad őket pontos vizsgálat nélkül automatikusan ugyanúgy kezelni.

Támogatás közvetlenül egy traumatikus esemény után

Az első szakaszban segíthetnek a következők:

• fizikai biztonság megteremtése

• esetleges sérülések orvosi ellátása

• nyugodt és védett környezet

• kapcsolat bizalmas személyekkel

• gyakorlati támogatás

• elegendő folyadék- és táplálékbevitel, amennyiben orvosilag lehetséges

• alvás és pihenés

Az érintetteket nem szabad arra ösztönözni, hogy közvetlenül az esemény után minden részletet részletesen elmeséljenek.

További kezelés

Hosszan tartó panaszok esetén a helyzettől függően traumafókuszú pszichoterápiás eljárásokra lehet szükség.

Ezek közé tartozik például:

• traumafókuszú kognitív viselkedésterápia

• EMDR

• egyéb bizonyítékokon alapuló traumatherapiás eljárások

• a kísérő depresszió vagy szorongás kezelése

• a kifejezett alvászavarok kezelése

A terápia a panaszok típusától és időtartamától függ.

Homeopátia Dr. Banerji szerint

A homeopátiában a Dr. Banerji szerinti irányzatban a traumatikus események utáni különböző panaszok esetén különböző meghatározott homeopátiás gyógyszereket és potenciákat alkalmaznak a Banerji-protokollok szerint.

VIGYÁZAT – a szerek kiválasztása előtt vegye figyelembe a pontos tüneti mintázatot

Traumás sokk esetén a szerek kiválasztása nem történhet kizárólag a „sokk” elnevezés alapján. A választás előtt pontosan meg kell állapítani, hogy éppen melyik reakció dominál.

Különösen megkülönböztetendők:

• pánik és halálfélelem

• erős nyugtalanság és izgatottság

• remegés

• merevség és érzelmi tompaság

• zavartság és dezorientáció

• disszociatív tünetek

• álmatlanság és rémálmok

• flashbackek és visszatérő emlékek

A domináló tüneti mintázattól függően a Banerji-koncepcióban különböző sémák, illetve szerek lehetnek előirányozva. A különböző vagy ellentétes tüneti mintázatokat nem szabad előzetes vizsgálat nélkül automatikusan kombinálni.

Az akut stresszreakció vagy poszttraumás stresszbetegség homeopátiás szerekkel történő megbízható kezelése tudományosan nem igazolt. A szükséges orvosi, pszichiátriai vagy pszichoterápiás kezelést ez nem helyettesítheti és nem késleltetheti.

Fontos figyelmeztetés

A fizikai keringési sokk életveszélyes orvosi vészhelyzet, és nem szabad összetéveszteni a pszichés sokkal.

Baleset vagy súlyos trauma után különösen Tudatzavarok, erős vérzések, légszomj, mellkasi fájdalmak, súlyos sérülések, neurológiai kiesések vagy fokozódó zavartság azonnal orvosi kivizsgálást igényelnek.

Öngyilkossági gondolatok, akut önveszélyeztetés, súlyos pszichés dekompenzáció vagy tartós valóságvesztés esetén szintén azonnal szakmai, illetve sürgősségi orvosi segítség szükséges. A oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatást szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Ignatia amara, Coffea cruda, Aconitum nap.

Összetevők: Ignatia amara, Coffea cruda, Aconitum nap.