ADHD (figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar) – különböző megjelenési formákkal, kísérő tünetekkel és egyéni megnyilvánulásokkal „támogatás” Dr. Banerji szerinti homeopátia

Dr. Banerji-protokollok

ADHD (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) – különböző megjelenési formákkal, kísérő tünetekkel és egyéni megnyilvánulásokkal

A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) egy neurofejlődési zavar, amely jellemzően már gyermekkorban kezdődik, és sok érintettnél serdülő- és felnőttkorban is fennmarad.

Az ADHD nem mindenkinél ugyanúgy nyilvánul meg. Előtérben állhat a figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás , amelyek megjelenése és kombinációja nagyon eltérő lehet.

Éppen az ADHD esetében ezért a egyéni tünettan, illetve „szignatúra” különösen fontos. A koncentrációs problémák önmagukban nem elegendőek a diagnózishoz. Az érdemi értékeléshez figyelembe kell venni a panaszok teljes mintázatát, azok kezdetét, időtartamát, súlyosságát és az élet különböző területeire gyakorolt hatását.

Az ADHD különböző megjelenési formái

Az ADHD különböző klinikai megjelenési formákban nyilvánulhat meg.

Túlnyomóan figyelmetlen tünettan

Előtérben állnak például:

• nehézségek a figyelem hosszabb ideig történő fenntartásában

• könnyű elterelhetőség

• gyakori feledékenység

• nehézségek a tervezésben és szervezésben

• fontos tárgyak gyakori elvesztése

• problémák a megkezdett feladatok befejezésében

• felületességi hibák

• nehézségek hosszabb beszélgetések vagy utasítások követésében

• kellemetlen vagy hosszabb ideig tartó feladatok halogatása

• gondolati elkalandozás

Jelentős testi hiperaktivitásnak nem kell jelen lennie.

Túlnyomóan hiperaktív-impulzív tünettan

Lehetséges jellemzők:

• kifejezett mozgásigény

• nehézségek hosszabb ideig nyugodtan ülni

• gyakori felállás

• belső vagy külső nyugtalanság

• erős beszédkényszer

• mások félbeszakítása

• nehézségek a kivárásban

• elhamarkodott döntések

• spontán cselekvés a lehetséges következmények kellő mérlegelése nélkül

Felnőtteknél a hiperaktivitás gyakran kevésbé nyilvánvaló ide-oda járkálásban, mint inkább kifejezett belső nyugtalanságban vagy állandó aktivitásban.

Kombinált tünettan

Sok érintettnél egyaránt jelen vannak jelentős figyelmi problémák és hiperaktív-impulzív tünetek.

A megjelenés az élet során változhat.

Az egyéni „szignatúra” figyelembevétele

Az ADHD nem egységes panaszcsoport. Két embernek ugyanazzal a diagnózissal nagyon eltérő nehézségei lehetnek.

Az értékelés során ezért lehetőleg minél több egyéni jellemzőt kell figyelembe venni, például:

• figyelem és koncentráció

• elterelhetőség

• impulzivitás

• testi hiperaktivitás

• belső nyugtalanság

• feledékenység

• szervezési problémák

• időgazdálkodás

• érzelmi szabályozás

• frusztrációtűrés

• alvási szokások

• motiváció

• iskolai vagy munkahelyi teljesítőképesség

• társas kapcsolatok

• stresszre adott reakció

• fennálló kísérőbetegségek

Ez az egyéni összkonstelláció személyes tünet-szignatúraként értelmezhető.

Koncentrációs problémák és elterelhetőség

Az érintettek nehézséget tapasztalhatnak abban, hogy figyelmüket célzottan a feladatokra irányítsák, különösen akkor, ha azok:

• monotonok

• kevéssé érdekesek

• hosszadalmasak

• szervezési szempontból igényesek

Ha erős személyes érdeklődés áll fenn, ezzel szemben részben nagyon intenzív koncentráció alakulhat ki egy adott tevékenységre, amelyet a köznyelv gyakran

A hiperfókusz hiperfókuszként említ.

Ez nem mond ellent az ADHD-nak. A probléma gyakran kevésbé a figyelem alapvető képességét érinti, mint annak irányítását és helyzethez igazodó szabályozását.

Végrehajtó funkciók

ADHD esetén úgynevezett végrehajtó funkciók károsodhatnak.

Ezek közé tartozik többek között:

• tervezés

• priorizálás

• munkamemória

• időgazdálkodás

• önkontroll

• feladatkezdés

• kitartás

• feladatok közötti váltás

Emiatt az érintettek a jó intellektuális képességeik ellenére nehézséget tapasztalhatnak abban, hogy meglévő tudásukat megbízhatóan strukturált cselekvésekké alakítsák.

Érzelmi diszreguláció

Egyes ADHD-s embereknél emellett az érzelmek szabályozásának nehézségei is jelentkeznek.

Lehetségesek:

• gyors ingerlékenység

• alacsony frusztrációs tolerancia

• erős érzelmi reakciók

• türelmetlenség

• gyors hangulatváltozások

• nehézségek abban, hogy érzelmi felindulás után újra megnyugodjanak

Ezek a panaszok jelentősek lehetnek, azonban nem minden érintettnél egyformán részei a megjelenési formának.

ADHD gyermekeknél

Gyermekeknél különösen feltűnhet:

• erős elterelhetőség

• nehézségek a hallgatásban

• iskolai felszerelés gyakori elfelejtése

• problémák a házi feladattal

• motoros nyugtalanság

• impulzív viselkedés

• gyakori félbeszakítás

• nehézségek a szabályok betartásában

• problémák a várakozásban

• iskolai teljesítményproblémák a meglévő képességek ellenére

Az ADHD diagnózisához fontos, hogy a tünetek ne csak alkalomszerűen jelentkezzenek, hanem hosszabb ideig fennálljanak, és releváns károsodást okozzanak.

ADHD felnőtteknél

Az ADHD felnőttkorig is fennállhat.

Lehetséges panaszok:

• krónikus dezorganizáció

• nehézségek az időpontok tervezésében

• gyakori késés

• fontos feladatok halogatása

• feledékenység

• problémák hosszabb távú projektekkel

• belső nyugtalanság

• impulzív döntések

• nehézségek a pénzügyi vagy adminisztratív szervezésben

• gyakori munkahely- vagy tevékenységváltás

• konfliktusok a kapcsolatokban

• alvászavarok

• nehézségek a mindennapi rutinokkal

Egyes felnőtteket csak azt követően diagnosztizálnak, hogy egyik gyermeküknél ADHD-t állapítottak meg.

ADHD nőknél és lányoknál

Lányoknál és nőknél az ADHD könnyebben elkerülheti a figyelmet, különösen akkor, ha kevésbé feltűnő hiperaktivitás és inkább figyelmetlenség, belső nyugtalanság vagy szervezési problémák állnak fenn.

Lehetséges jelek lehetnek:

• ábrándozás

• feledékenység

• nehézségek a mindennapi szervezéssel

• belső feszültség

• érzelmi túlterheltség

• problémák az időgazdálkodással

A kevésbé látható tünettan nem feltétlenül jelent kisebb károsodást.

Kísérőbetegségek

Az ADHD más betegségekkel, illetve zavarokkal együtt is előfordulhat.

Ide tartoznak például:

• szorongásos zavarok

• depressziós betegségek

• alvászavarok

• tanulási zavarok

• olvasási-írási zavar

• számolási zavar

• tic-zavarok

• autizmus spektrum zavar

• oppozíciós viselkedési problémák

• szerhasználati zavarok

Ezek a kísérő betegségek megváltoztathatják a megjelenési formát, és a diagnosztika és a terápia során figyelembe kell venni őket.

Hasonló panaszok egyéb okai

Nem minden koncentrációs zavar vagy belső nyugtalanság ADHD.

Hasonló panaszok például a következőknél fordulhatnak elő:

• alváshiány

• krónikus stressz

• szorongásos zavarok

• depresszió

• bipoláris betegség

• pajzsmirigybetegségek

• bizonyos gyógyszerek

• szerhasználat

• tanulási zavarok

• neurológiai betegségek

Ezért a diagnózist nem szabad kizárólag egyes tünetek vagy egy online kérdőív alapján felállítani.

Diagnosztika

Nincs egyetlen olyan vérérték, agyi vizsgálat vagy más teszt, amely önmagában megbízhatóan diagnosztizálná az ADHD-t.

A diagnosztika életkortól és helyzettől függően különböző elemeket foglal magában:

• részletes anamnézis

• a jelenlegi tünetek felmérése

• fejlődéstörténet gyermekkortól kezdve

• standardizált kérdőívek

• információk az iskolából, a családból vagy a párkapcsolatból, amennyiben indokolt

• különböző életterületek értékelése

• a lehetséges kísérő betegségek vizsgálata

• más okok kizárása

Döntő jelentőségű, hogy a jellegzetes tünetek már a fejlődés során jelen voltak, és releváns károsodáshoz vezetnek.

Kezelés – több lehetőség

A kezelést az életkorhoz, a tüneti profilhoz, a súlyossági fokhoz, a kísérő betegségekhez, az élethelyzethez és az egyéni terápiás célokhoz kell igazítani.

Nem csak egyetlen kezelési lehetőség létezik.

Lehetséges elemek:

• felvilágosítás és pszichoedukáció

• viselkedésterápia

• szülői tréning gyermekek esetében

• iskolai támogatás

• coaching és szervezési stratégiák

• a munka- és tanulási struktúrák átalakítása

• alvás- és napi struktúra

• rendszeres testmozgás

• a meglévő kísérő betegségek kezelése

• gyógyszeres terápia

Gyakran több intézkedést kombinálnak egymással.

Gyógyszeres kezelés – különböző lehetőségek

Ha gyógyszeres kezelés indokolt, különböző hatóanyagok, illetve hatóanyagcsoportok állnak rendelkezésre.

A stimulánsok közé tartoznak különösen:

• metilfenidát

• lizdexamfetamin

• országtól és engedélyezéstől függően további amfetaminkészítmények

Emellett nem stimuláns szerek állnak rendelkezésre, például:

• atomoxetin

• guanfacin bizonyos életkorcsoportokban és helyzetekben

Az, hogy melyik kezelés alkalmas, többek között az életkortól, az egyéni tünetektől, a hatás időtartamától, a kísérő betegségektől, a mellékhatásoktól és a személyes reakciótól függ.

Nem minden beteg reagál ugyanolyan jól ugyanarra a gyógyszerre.

Eltérő hatásidőtartam

Az ADHD gyógyszerei között vannak rövid és hosszabb hatású készítmények, illetve különböző retardált formulációk.

Így a kezelés az egyéni napi rutinhoz igazítható, például:

• Iskolai idő

• Munkaidő

• Délutáni felügyelet

• Házi feladat

• Esti órák

A kiválasztást és az adagolást egyénileg, orvosi szinten kell beállítani.

Lefolyás és ellenőrzés

Gyógyszeres kezelés esetén az alkalmazott hatóanyagtól függően többek között a következőket ellenőrzik:

• Az ADHD-tünetekre gyakorolt hatás

• Étvágytalanság

• Testtömeg és gyermekeknél a növekedés

• Alvás

• Vérnyomás

• Pulzus

• Hangulat

• Lehetséges mellékhatások

Az optimális terápia fokozatos kiigazítást igényelhet.

Mindennapok és struktúra

A gyakorlati stratégiák a gyógyszeres kezeléstől függetlenül is hasznosak lehetnek.

Ide tartoznak például:

• Rögzített napi rutinok

• Világos prioritások

• A feladatok kis lépésekre bontása

• Naptár és emlékeztetők használata

• Rögzített helyek a fontos tárgyak számára

• A zavaró tényezők csökkentése koncentrált munka közben

• Rendszeres szünetek

• Reális időkeretek

• Elegendő alvás

• Rendszeres testmozgás

Az, hogy mely intézkedések segítenek valójában, ismét az egyéni ADHD-signaturától függ.

Homeopátia Dr. Banerji szerint

A homeopátiában Dr. Banerji szerint a koncentrációs problémák, nyugtalanság, impulzivitás, alvászavarok és egyéb kísérő panaszok esetén különböző, meghatározott homeopátiás gyógyszereket és potenciákat alkalmaznak a Banerji-protokollok szerint.

Különösen egy olyan sokrétű panaszcsoportnál, mint az ADHD, különböző tünetek kerülhetnek előtérbe. A panaszok leírásakor ezért az egyéni tünet-signaturát figyelembe kell venni.

Az ADHD alaptüneteinek homeopátiás szerekkel történő megbízható kezelése tudományosan nem bizonyított. A homeopátiás készítmények nem helyettesíthetik vagy késleltethetik a szükséges szakorvosi, illetve pszichológiai diagnózist és a bizonyítékokon alapuló kezelést.

Különösen fontos, hogy a felírt ADHD-gyógyszereket ne szedje le vagy változtassa meg önállóan.

Fontos figyelmeztetés

Az ADHD nagyon változó mértékben jelentkezhet. A figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás különböző kombinációkban fordulhat elő, emellett alvászavarok, érzelmi szabályozási problémák, tanulási nehézségek vagy egyéb kísérő betegségek is fennállhatnak.

Ezért különösen fontos a gondos diagnózis és a több kezelési lehetőség közül az egyéni tünet-signaturához igazított kiválasztás .

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Stramonium, Anacardium, Hyosciamus, Merc. solub., Aethusa cynapium, Calc. phos., Carcinosinum, Brahmi, Lachesis mut