Szorongás, szorongásos zavarok és pánik – a szorongás különböző formái egyéni tünettel „Támogatás” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Szorongás, szorongásos zavarok és pánik – a szorongás különböző formái egyéni tünettel

A szorongás kezdetben a szervezet normális és fontos reakciója a valós vagy vélt veszélyekre. Fokozott készültségbe hozza a szervezetet, és felkészíti a gyors reagálásra.

Akkor beszélünk szorongásos zavarról , ha a szorongás túlzott mértékben vagy tartósan jelentkezik, az objektíven veszélytelen helyzeteket fenyegetőként éli meg az érintett, vagy a szorongás jelentősen akadályozza a mindennapi életet.

A szorongás nagyon különböző formákat ölthet. Ezért kiemelten fontos az egyéni tünettan : a kiváltó okok, a testi kísérőjelenségek, a gondolatok, a napszak, a helyzetek és az elkerülő viselkedés emberenként jelentősen eltérhetnek.

A szorongás különböző formái

A szorongásos zavarok fogalma alá többféle kórkép tartozik.

Ezek közé tartozik különösen:

• generalizált szorongásos zavar

• pánikzavar

• agorafóbia

• szociális szorongásos zavar, illetve szociális fóbia

• specifikus fóbiák

• szeparációs szorongás

Emellett a kifejezett szorongás más pszichés vagy testi betegségek részjelensége is lehet.

Generalizált szorongásos zavar

Generalizált szorongásos zavar esetén hosszabb időn keresztül túlzott aggodalmak és félelmek állnak fenn az élet különböző területeivel kapcsolatban.

A gondolatok például a következők körül foroghatnak:

• egészség

• család

• munka

• anyagi ügyek

• lehetséges balesetek

• jövő

• mindennapi kötelezettségek

Az érintettek részben maguk is tudják, hogy aggodalmaik túlzottak, mégsem tudják azokat nehezen kontrollálni.

Lehetséges kísérőjelenségek:

• belső nyugtalanság

• idegesség

• izomfeszültség

• gyors kifáradás

• koncentrációs problémák

• ingerlékenység

• alvászavarok

• szívdobogás

• emésztőszervi panaszok

Pánikrohamok és pánikzavar

A pánikroham hirtelen fellépő intenzív szorongásos epizód, amely rövid időn belül nagyon erőssé válhat.

Lehetséges tünetek:

• szívdobogás vagy erős szívdobogásérzés

• mellkasi szorítás vagy mellkasi fájdalom

• légszomj

• a levegőhiány érzése

• remegés

• izzadás

• szédülés

• hányinger

• hő- vagy hidegérzet

• bizsergés vagy zsibbadás

• a valószerűtlenség érzése

• a kontroll elvesztésétől való félelem

• a haláltól való félelem

Pánikzavar esetén ismételten váratlan pánikrohamok jelentkeznek. Gyakran emellett kifejezett félelem alakul ki a következő rohamtól.

Agorafóbia

Agorafóbia esetén olyan helyzetektől való félelem áll fenn, amelyekből a menekülés nehéznek tűnhet, vagy amelyekben vészhelyzet esetén esetleg nem lenne elérhető gyors segítség.

Problémát jelenthetnek például:

• tömegközlekedés

• bevásárlóközpontok

• nagy embertömegek

• sorban állás

• nagy nyílt terek

• utazás

• egyedül lenni a házon kívül

Súlyos esetekben az érintettek szinte már el sem hagyják a lakásukat, vagy csak kísérővel teszik azt.

Szociális szorongás

Szociális szorongásos zavar esetén kifejezett félelem áll fenn attól, hogy mások megfigyelik, értékelik, kritizálják vagy kellemetlen helyzetbe hozzák az érintettet.

Nehéz helyzetek lehetnek:

• mások előtti beszéd

• beszélgetések ismeretlen személyekkel

• evés vagy írás mások jelenlétében

• munkahelyi megbeszélések

• vizsgák

• társasági események

Fizikailag kipirulás, remegés, izzadás, szívdobogás vagy hányinger jelentkezhet.

Specifikus fóbiák

A specifikus fóbia bizonyos helyzetek vagy tárgyak iránti kifejezett félelem.

Példák:

• magasságfélelem

• repüléstől való félelem

• pókoktól való félelem

• kutyáktól való félelem

• viharoktól való félelem

• vértől való félelem

• injekcióktól való félelem

• orvosi beavatkozásoktól való félelem

• zárt terekben való félelem (klaustrofóbia)

A félelmet már az adott helyzet puszta elképzelése is kiválthatja.

Betegségtől való félelem

Kifejezett betegségfélelem esetén az érintettek intenzíven foglalkoznak azzal a félelemmel, hogy súlyosan betegek, vagy hogy betegség alakul ki náluk.

A normális testi érzetek egy veszélyes betegség jeleként értelmezhetők.

A test gyakori ellenőrzése, az ismételt orvosi vizsgálatok vagy az intenzív internetes kutatás rövid távon csökkenthetik a félelmet, hosszú távon azonban részben fenntarthatják azt.

Félelem kifejezett testi tünetekkel

A félelem nem csupán lelki élmény. Az autonóm idegrendszer jelentős testi reakciókat válthat ki.

Lehetségesek:

• szívdobogás

• szívdobogásérzés

• vérnyomás-emelkedés

• légszomj

• mellkasi szorító érzés

• remegés

• izzadás

• szájszárazság

• szédülés

• hányinger

• hasmenés

• gyakori vizelési inger

• izomfeszültség

• fejfájás

• bizsergés

• alvászavarok

Ezek a tünetek viszont félelmet válthatnak ki, és ezáltal egy félelemkör erősödhet.

Félelem és alvás

A szorongásos zavarok gyakran alvásproblémákkal járnak együtt.

Lehetségesek:

• elalvási nehézségek

• gyakori ébredés

• rágódás az ágyban

• korai ébredés

• rémálmok

• reggeli félelem

• az az érzés, hogy az alvás ellenére sem pihent ki

Az alváshiány viszont fokozhatja a félelmet, az ingerlékenységet és a testi stresszreakciókat.

Az egyéni tünetsajátosságok figyelembevétele

Félelem esetén különösen fontos, hogy ne kizárólag a diagnózist vegyük figyelembe.

A személyes tünetsajátosságokat például a következők jellemezhetik:

• hirtelen fellépő vagy állandó félelem

• reggeli vagy esti félelem

• félelem éjszaka

• félelem az egyedülléttől

• félelem tömegben

• vizsgafélelem

• repüléstől való félelem

• magasságfélelem

• betegségtől való félelem

• halálfélelem

• a jövőtől való félelem

• szociális félelem

• szívdobogás

• légszomj

• remegés

• izzadás

• emésztőrendszeri panaszok

• álmatlanság

• erős belső nyugtalanság

• kényszeres rágódás

Ezek a különbségek lényegesek a diagnózis felállításához és a megfelelő kezelés kiválasztásához.

A testi okok kizárása

A félelemhez hasonló panaszokat testi betegségek vagy anyagok is okozhatják, illetve fokozhatják.

Ezek közé tartoznak például:

• pajzsmirigybetegségek

• szívritmuszavarok

• alacsony vércukorszint

• hormonális változások

• bizonyos neurológiai betegségek

• alváshiány

• koffein

• nikotin

• alkohol

• stimuláló anyagok

• bizonyos gyógyszerek

Ezért különösen az első alkalommal fellépő erős testi tünetek esetén nem szabad automatikusan szorongásos zavarra gondolni.

Diagnosztika

A diagnózis egy részletes beszélgetés és az egyéni kórtörténet alapján történik.

Ennek során többek között a következőket veszik figyelembe:

• A szorongás típusa

• Kiváltó okok

• Gyakoriság

• Időtartam

• testi tünetek

• elkerülő magatartás

• a mindennapi életben jelentkező korlátozódások

• Alvás

• Gyógyszerek és anyagok

• lehetséges kísérő betegségek

A panaszoktól függően további testi vizsgálatokra lehet szükség.

Kezelés – különböző lehetőségek

A szorongásos zavarok esetében több hatékony kezelési lehetőség áll rendelkezésre. A választás a szorongás típusától és súlyosságától, valamint az egyéni tünetsignatúrától függ.

Lehetséges kezelési elemek:

• Pszichoedukáció

• Pszichoterápia

• kognitív viselkedésterápia

• Expozíciós terápia

• Relaxációs módszerek

• Légzés- és stresszszabályozás

• Az alvás javítása

• rendszeres testmozgás

• gyógyszeres kezelés

• A meglévő kísérő betegségek kezelése

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia a szorongásos zavarok egyik legfontosabb pszichoterápiás kezelése.

Ennek során az érintettek megtanulhatják:

• felismerni a szorongást kiváltó gondolatokat

• felülvizsgálni az automatikus katasztrófagondolatokat

• csökkenteni az elkerülő magatartást

• másként értelmezni a testi szorongástüneteket

• fokozatosan szembenézni a szorongást kiváltó helyzetekkel

Éppen a kontrollált expozíció a korábban elkerült helyzetekkel különböző szorongásos zavarok esetében a kezelés fontos részét képezheti.

Gyógyszeres kezelés

A szorongásos zavar típusától és súlyosságától függően gyógyszerek alkalmazhatók.

A lehetőségek közé tartoznak különösen bizonyos:

• SSRI

• SNRI

Ezek a gyógyszerek nem hatnak azonnal az első bevétel után. A terápiás hatás általában fokozatosan alakul ki.

Bizonyos helyzetekben további gyógyszerek jöhetnek szóba.

A benzodiazepinek rövid távon jelentősen csökkenthetik a szorongást, azonban jelentős kockázatot hordoznak a tolerancia kialakulása és a függőségtekintetében. Ezért nem alkalmasak a szorongásos zavarok kritikátlan, hosszú távú kezelésére.

Szorongás és depresszió

A szorongásos zavarok és a depressziós megbetegedések gyakran együtt fordulnak elő.

Figyelmeztető jelek lehetnek:

• tartós levertség

• érdeklődés elvesztése

• szociális visszahúzódás

• reménytelenség

• erős kimerültség

• alvászavarok

• koncentrációs problémák

Egyidejűleg fennálló depresszió esetén a kezelésnek mindkét kórképet figyelembe kell vennie.

Homeopátia Dr. Banerji szerint

A homeopátiában Dr. Banerji szerint szorongás, belső nyugtalanság, pánik, alvászavarok és különböző testi kísérőjelenségek esetén különböző meghatározott homeopátiás gyógyszereket és potenciákat alkalmaznak a Banerji-protokollok szerint.

Mivel a szorongás nagyon változatos megjelenési formákkal bír, különösen az egyéni tünetsignatúrát figyelembe kell venni – például hogy a pánik, a várakozási szorongás, a szociális szorongás, a betegségszorongás, az álmatlanság, a szívdobogás, a remegés vagy más panaszok állnak-e előtérben.

A szorongásos vagy pánikbetegség homeopátiás szerekkel történő megbízható kezelése tudományosan nem bizonyított. A szükséges pszichoterápiás, pszichiátriai vagy gyógyszeres kezelést nem szabad helyettesíteni vagy késleltetni.

A felírt pszichofarmakonokat, különösen a benzodiazepineket hosszabb rendszeres szedés után, nem szabad önállóan, hirtelen elhagyni.

Fontos figyelmeztetés

Újonnan fellépő erős mellkasi fájdalom, súlyos légszomj, eszméletvesztés, kifejezett szívritmuszavarok vagy más szokatlan testi panaszok esetén ezeket nem szabad automatikusan pánikrohamnak tulajdonítani, hanem orvosilag ki kell vizsgálni.

Akut önveszélyeztetés vagy öngyilkossági gondolatok esetén haladéktalanul szakmai, illetve sürgősségi orvosi segítség szükséges.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatást szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Gelsemium, Coffea cruda, Ignatia amara